Amikor az autóbontó eltávolítja a járművet a vontatott (vontatott) járműtől, általában két módszert alkalmaz: alátámasztást és húzást. A támaszték arra szolgál, hogy a romboló karjával emelje fel és húzza meg az autót. A vontatás az a kemény húzás, amit az emberek gyakran mondanak, vagyis a roncsot az utánfutó fogja bekötni.
A roncstörő képességének meg kell felelnie a következő két feltételnek:
(1) A tartókar súlya nem haladja meg a roncsoló névleges emelősúlyát, és a kar kinyújtásával az emelősúly fokozatosan csökken.
(2) A névleges tartási minőség nem haladhatja meg a maximális össztömeget. Azaz a szállított jármű össztömege nem haladhatja meg az autóbontó legnagyobb össztömegét. Például az 5140TQZ roncsnál az első lépésben szállított jármű össztömege nem haladhatja meg a 14 tonnát, és ellenőrizni kell, hogy a tartókar súlya a névleges emelőtömeg-tartományon belül van-e.
A roncsgép vontatási kapacitása a roncsgép maximális össztömegéhez és motorteljesítményéhez kapcsolódik. A GB7258 "Gépjármű üzemeltetés biztonsági műszaki feltételei" 3.6. cikke előírja, hogy a gépjármű fajlagos teljesítménye nem lehet kevesebb 4,8 kW/t-nál, és az autóroncs vontatási képességének meg kell felelnie ennek az előírásnak. Például egy G=14000kg maximális össztömegű és 132 kW motorteljesítményű 5140TQZ bontógépnél a romboló G* vontatási minőségének meg kell felelnie: G+G* 132-nél kisebb vagy egyenlő. /4,8X1000, azaz G* 13500 kg vagy annál kisebb.
A fenti eredményekből látható, hogy mivel a futómű kialakítását a motor terheléséhez igazodónak tekintjük, a módosított roncsoló alapvetően megegyezik a vonóerővel. A biztonság érdekében ennek a rendeletnek megfelelően kell használni.
